Május 28. az éhezés világnapja. Az ezt megelőző szombaton, május 24-én a magyaróvári karitász-csoport megvendégelte a mosonmagyaróvári hajléktalanszálló lakóit egy finom és kiadós ebéddel. A csoportnál már több évre visszanyúló hagyomány, hogy a női önkéntesek ilyenkor pogácsát sütnek, a férfiak pedig bográcsgulyást készítenek.
A szeretetvendégség előtt az idei alkalommal is sátrat és asztalokat állítottak fel a lakók segítségével, megterítettek, közös imát mondtak, majd elfogyasztották az ebédet: együtt ünnepeltek. Idén egy meglepetés várt a szeretetvendégség szervezőire: az egyik lakó hálája kifejezéseként verset írt.
A csoport vezetője, Kránitz Péter elmondta, „az egész 2021-ben kezdődött, amikor a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából szeptemberben szeretetvendégséget szerveztünk hajléktalanoknak az egyházmegye három helyszínén. Amikor az ebéd előtt Bodó Zoltán plébános úr együtt imádkozott a lakókkal, többeknek kicsordult a könnye. Ezt látva megfogadtuk, hogy ezt az akciót minden évben folytatni fogjuk. Azóta az éhezés világnapjának környékén mindig felkeressük őket egy bográcsban főzött egytálétellel, valamint húsvét előtt fánkot sütünk nekik. Általában 20-25 fő ebédel együtt velünk, többen munka miatt nincsenek a szállón napközben, de vacsorára mind a 60 fő megkapja az ételt. Amikor rövid imára szólítom őket, ma is többen meghatódnak, előjönnek a gyerekkori emlékek, és velünk együtt mondják a Miatyánkot. A szálló vezetői is mindig örömmel fogadnak minket, jó a kapcsolat.
Kránitz Péter kiemelte, „mindig azt mondom önkénteseinknek, hogy karitász-munkánk során ne várjanak hálát, de azért nagyon jólesett nekünk is, hogy szeretet-szolgálatunkat ezúttal egy verssel köszönték meg.”
Szöveg és fotó: Kránitz Péter / Magyaróvári karitász-csoport
*
A szeretet nevében
Gondoltam egyet, hogy kettő legyen belőle,
Írok egy pár sort erre a gulyásra előre.
Szeretném megköszönni mindenki nevében,
Hogy ilyen szeretet van az Önök szívében.
Ez a gesztus igazán szeretetre méltó
És szerintem erre nincs is más szó.
Csak a legmélyebb tisztelet hangjai
A köszönet és hála igazi szavai.
Tudom, hogy még a szeretetüket is adják
És remélem, tőlünk is azt kapják.
Mert én ezt igazán csakis úgy gondolom
Jól esik ez maguknak én azt tudom.
Fáradoznak értünk, tudom szívesen,
Nem lehet megköszönni elég érzéssel.
Ebben a versben én ezt megteszem,
Mert ezt én csakis így szeretem.
Ha majd azt látják, amikor jóízűen eszünk
Jusson eszükbe, hogy milyen jót teszünk.
Vendégül láttunk ennyi olyan embert,
Aki ilyenkor érzi az igaz szeretetet.
Ha visszagondolnak majd erre a napra,
Biztosan tudom a szívük a jó érzést kapja.
Isten áldása kísérje a munkájukat
Továbbra is szeretetben tegyék az utukat.
Mert amin járnak az ilyen jó emberek
Azok nem tudnak mást csak szeretnek.
Jó érzés adni, és azt mindenki tudja,
Mert ez a tisztelet és megbecsülés útja.
Én tudom, hogy ez egy rögös és nehéz út
De mindig csak a szeretetbe fut.
A hála és a jó érzés amit én érzek,
Ha ilyenkor a lelkembe és a szívembe nézek.
Még egyszer a szívem melegével köszönjük,
Mert az ilyen jóságot soha nem feledjük.
Köszönjük, hogy eljöttek, hogy tegyenek értünk,
Amíg ilyen jó emberek vannak, nem félünk.
Hajba József (2025. 05. 24.)
