Különleges összefogás segítette azt a kétgyermekes véneki édesanyát, akinek teljesen újjáépített házát február 22-én, pénteken adták át. A Győr melletti kistelepülés közössége odafigyel tagjaira: a súlyosan autista kislányát és testvérét egyedül nevelő Gábris Katalin nehézségeire Sárai-Szabó Kelemen bencés elöljáró (a falu lelkipásztora) mellett a család hányattatott sorsát jól ismerő Kiss Tamás polgármester is felfigyelt. Mivel a korábbi, romos állapotú ház az építészeti szakvélemény nyomán felújíthatatlannak bizonyult, a polgármester társakat keresett és talált a közös segítségnyújtáshoz: Horváth Ottó (ProMinent Magyarország Kft.) koordinálásával, számtalan nagylelkű adományból két év alatt vadonatúj, 70 négyzetméteres ház épült, melyet az ünnepélyes átadás során Kelemen atya áldott meg. A Győri Egyházmegyei Karitász festék- és glettanyaggal, valamint a Katolikus Karitász révén lakberendezési tárgyakkal segítette az összefogást.
Győri Egyházmegyei Karitász / GyőrPlusz Média
Fotó: Kisalföld
*
Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel (Szent Mór Bencés Perjelség, Győr) beszéde az ünnepélyes átadás alkalmával:
Tisztelt Kormánymegbízott úr! Tisztelt Jelenlévők! Kedves Kati, Patrícia és Kitti!
Először is engedjék meg nekem, hogy ne legyek túl hivatalos ezen alkalommal. A hivatalos forma egy kicsit távolságtartó és felszínes néha, de ez az alkalom éppen hogy nem lehet, természetéből adódóan távolságtartó és felszínes. Hiszen egy otthont adunk most át egy családnak. Talán már sokszor segítettünk, adakoztunk, de most láthatjuk, hogy mi lett belőle és kik kapják. Mélységes hálával és szívből jövő tisztelettel köszöntök mindenkit. Akik ismernek, tudják, hogy már pár lehetetlennek tűnő dologba belevágtam. Ez a projekt is így kezdődött: sokan le akartak beszélni róla és óva intettek. De én tudtam, hogy vannak a világban, az ismeretségi körömben olyan emberek, mint Önök.
Egy nagyon személyes vallomást engedjenek meg nekem. Pár hete még nem volt teljesen kész ez a ház, erre jártam, volt pár csendes percem bent a falak között és mélyen meghatódtam. Egy szerzetes, egy pap, arra teszi az életét, hogy szolgálja Istent, szolgálja az embereket. 38 éves lettem a héten, kortársaim éppen befejezik a saját házuk építését, be tudtam fejezni egy ház építését én is: de Önökkel együtt sikerülhetett ez csak. Hogy Isten úgy vezette az életemet, ahogy álmodni sem mertem 20 éve, amikor bencés lettem.
Nincsen családom, feleségem, párom, nincsen vagyonom, de beteljesedik az életemben Krisztus szava: hogy aki lemond ezekről, az százannyit kap itt a földön. Vannak nekem Önök, akik segítenek, akik mellém állnak, akik Isten ügye mellé állnak, akik a szegény és elhagyott mellé állnak. Sokat beszélünk mi papok a szeretetről, a közösségről. Ez a ház és ez az összefogás egy kézzelfogható prédikáció, nem üres szólam, nem üres beszéd, nem hiábavaló adomány. Szent Benedek atyánk regulájából idéztünk az adománygyűjtő szórólapon: új erőre segítsd a szegényeket! Ez az akció új erőre segít egy családot és új erőt ad nekünk is!
Kedves Mindannyian, a szavaim kevesek, meghajolok Önök előtt és így próbálom megköszönni a győri bencés közösségünk nevében és Katiék nevében is, hogy segítettek, hogy adtak önzetlenül, nagylelkűen: köszönöm.
