PÉLDAKÉPEINK

Árpádházi Szent Erzsébet (1207–1231)

Árpádházi Szent Erzsébet (1207–1231)

Árpád-házi Szent Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között, miközben szívén viselte a szegények, nélkülözők gondját. Erzsébet nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékony cselekedeteit. Férje halála után Erzsébet városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe.Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.Gergely pápa iktatta a szentek sorába, ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.ő a Karitász egyik védőszentje. Ünnepe: november 19.

Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét.

Szent Óscar Romero érsek (1917-1980)

Szent Óscar Romero érsek (1917-1980)

Szent Óscar Arnulfo Romero y Galdámez salvadori érseket világszerte mint a szegények püspökét, a nép jogainak védelmezőjét és vértanúját tisztelik, ő a Karitász egyik védőszentje. El Salvador egy kis hegyi falujában, Ciudad Barriosban született, egy szegény nyolcgyermekes családba. Asztalos-tanonci tanulmányai után 1937-től teológiát tanult San Salvadorban, majd a római Gregoriana Egyetemen. Rómában szentelték pappá 1942. április 4-én. San Miguel-i püspöki titkárként, székesegyházi plébánosként és lapszerkesztőként kiterjedt lelkipásztori tevékenységet végzett. 1970-től segédpüspök, 1974. októberétől megyéspüspök, 1977 februárjától San Salvador érseke. A Salvadort uraló katonai junta ekkoriban, szövetségben a javak túlnyomó többségét birtokló gazdag földbirtokosokkal, állami terror révén tartotta fenn hatalmát. Óscar Romero,miután meggyilkolták jóbarátját, a szegények pártfogójaként ismert Rutilio Grande atyát, a szegények és elnyomottak szószólójává vált. Szentbeszédeiben folyamatosan szóvá tette a katonaság és a halálbrigádok által elkövetett jogtalanságokat, jogsegélyszolgálatot működtetett, végiglátogatta a megfélemlített vidéki közösségeket, 1979 májusában hét dossziéban nyújtotta át be Szent II. János Pál pápának a gyilkosságokról, eltűnésekről, az emberi jogok megsértéséről szóló jelentéseket. 1980. március 24-én, miközben egy barátja elhunyt édesanyjáért mutatott be gyászmisét egy kórház kis templomában, az oltárnál halálos lövés érte az érseket. Temetési szertartásán, a gyászbeszéd alatt bomba robbant a katedrális előtti téren, majd a katonák lövöldözni kezdtek. Mindez óriási felháborodást keltett a nép körében:11 évig tartó polgárháború következett 75 ezer áldozattal és egymillió emigrálóval. „Óscar Romero érsek számomra Isten embere volt” – jelentette ki Ferenc pápa 2014 augusztusában, aki 2018. október 14-én szentté avatta Salvador vértanú érsekét. Ünnepe. március 24.

Könnyező Szűzanya (Ír Madonna)

Könnyező Szűzanya (Ír Madonna)

A győri Nagyboldogasszony-székesegyház kegyképe valószínűleg írországi festőtől származik. A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle katolikusüldözés idején menekülni kényszerült hazájából, Püsky János akkori győri püspök Győrbe hívta őt, kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került.

Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a győri képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel. A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Hosszú és alapos vizsgálat után 1704-ben oltárt emeltek a kép számára, Szent VI. Pál pápa 1968. február 10-én teljes búcsút engedélyezett a kegyképet felkereső zarándokoknak. A 250. évforduló óta vált szokássá, hogy a Győri Egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött lelkigyakorlatot tart a kegykép előtt. 1972-ben, majd 1997-ben Mária-évet hirdetett a győri püspök, utóbbi alkalomból a székegyház basilica minor rangot kapott.

A győri Könnyező Szűzanya közbenjárása azóta is sokak vigasztalására szolgált, s papi hivatásokat indított el egyházmegyénkben. A kegyképet ma is sokan felkeresik, hogy előtte imádkozzanak.
Ünnepe: március 17.

Boldog Apor Vilmos győri püspök (1892–1945)

Boldog Apor Vilmos győri püspök (1892–1945)

„A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt püspöki jelmondata az 1945-ben vértanúságot szenvedett Báró Altorjai Apor Vilmosnak, akire május 23-án emlékezünk. 1892. február 29-én született Segesváron. Bécsi és kalocsai iskolái után papi pályára lépett, innsbrucki tanulmányainak végeztével 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulai káplánság, kórházvonat-szolgálat, szemináriumi prefektusság következett, majd visszatért Gyulára, immár plébánosként. Élesen tiltakozott a tanácsköztársaság vallásellenes intézkedései miatt, közbenjárt a román fogságba esett gyulai polgárok szabadon bocsátásáért, és a város lelkipásztoraként felkarolta a szegényeket és az ifjúságot, gyermekínség-konyhát, újságokat és különböző társulatokat alapított. 1941 januárjában győri püspökké nevezték ki.

Kortársai szent életűnek tekintették, lelkiségében központi szerepet foglalt el a tisztaság, az üldözöttek védelme és a vértanúság gondolata. Amikor a háború elérte Győr városát, mindenkit befogadott és sok százan találtak menedéket a Püspökvárban. 1945 tavaszára Győr a folyamatos bombázások miatt romokban hevert. Apor Vilmos fáradhatatlanul őrizte, óvta, erősítette híveit és papságát. Amint a légiriadó véget ért, a főpásztor azonnal a romok között termett és segített a túlélők felkutatásában, a haldoklók lelki megerősítésében. 1945 nagypéntekjén szovjet katonák „konyhai kisegítő szolgálatra” kértek nőket a püspökvári óvóhelyről. A főpásztor határozottan megtagadta a fiatal nők kiszolgáltatását. Ekkor dördültek el a halálát okozó lövések. A katonák elmenekültek, és senkinek sem lett bántódása.Apor Vilmost kórházba szállították az ostromlott városon keresztül, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Halálát érezve imádkozott papjaiért, híveiért, a „szerencsétlen” magyar hazáért és azokért, akik meglőtték. Apor Vilmos április 2-án, húsvéthétfőn költözött a mennyei hazába. Boldoggá avatására 1997. november 9-én került sor a római Szent Péter-téren, ahol több ezer magyar zarándok is részt vett a szertartáson.

JELMONDATUNK

„Tegyetek jót mindenkivel!” (Gal 6,10); „Embertől emberig”

IMÁDSÁGUNK

Uram! Sokszor lenyűgözött és hálára indított szereteted fénye, bocsánatod ereje. Add nekem az áldozatkészség lelkületét. Segíts, hogy mindig észrevegyem a bajban lévőt, mozdíts segítségére!

Ámen.

Imádságunk

FOGADALMUNK

Jézus Krisztus, Megváltóm! Én, …………… irántad való szeretetből és kegyelmi támogatásodban bízva, plébániám karitász-csoportjának tagjaként a mai naptól az embertársaimért végzett önkéntes munkában a Te szolgálatodnak szentelem magam. Hálát adok Neked, amiért arra hívtál, hogy szereteted eszköze legyek.

Erősen elhatározom, hogy munkámat egészen a Te szándékod, valamint Szentjeid példája szerint fogom végezni, és az önmagamról való őszinte lemondásban kizárólag a Te dicsőségedet keresem. Nehézségtől és fáradtságtól nem riadok vissza, a kudarc el nem tántorít, a siker tőled el nem távolít.

Erősen elhatározom, hogy önkéntes munkám során mindig irgalmasságra, következetességre, higgadtságra, alázatra és türelemre törekszem. Ígérem, hogy munkám során lelkiekben és szakmailag is szüntelenül törekszem a fejlődésre. Ígérem, hogy csoportom tevékenységében aktívan részt veszek. A tudomásomra jutott bizalmas információt másnak át nem adom, azzal vissza nem élek, a rászorulót pedig minden körülmények között testvéremként kezelem és szeretem.

Irgalmas Üdvözítőm, áldd meg elhatározásomat, és vésd mélyen a szívembe. Végy el önmagamtól, és tölts be engem Magaddal és Szentlelkeddel.

Ámen.